Az emberiség kollektív tudata
Intenzív hónapokban vagyunk benne. Az új és a régi egyszerre van jelen ismét. Az érzelmeink mélységeit éljük, azok a dolgok, amik kimaradtak az elmúlt időszakban, azok most feltörnek a felszínre. Semmi sem maradhat a régi. Átalakul a lélek, a test, az egész életünk. Az alapok is átrendeződnek az életünkben, és legfőképpen mi magunk.
A hitünk újabb újabb próbákat állhat ki.
Az emberiség kollektív tudatában lévő zavarodottság is erősen érződik. Mivel jelentős változásokban vagyunk, ami az egyénekre is kihat, előjöhetnek a férfi női szerepek káosza, a kapcsolati átrendezősések, ami megy az megy, ami marad viszont már nem lesz olyan, mint eddig. Nem rosszabb lesz, csak más, ha nyitottak vagyunk rá, mélyebb jobb.
A férfiben és a nőben is erősen érződik az ősfájdalom, amit a nemek okoztak egymásnak, és ez összeadódik a saját életünk fájdalma a kollektív fájdalommal. Ahhoz, hogy a dolgok a helyére kerüljenek, előbb az átalakulás folyamatán mindent összezavarva rendeződnek át.
Ezzel párhuzamosan és attól is függően, hogy az elmúlt években, hónapokban mennyit dolgoztunk magunkon már érződik az új energiával együtt járó könnyedség.
Érdemes naponta gyógyítani, tisztítani magunkat, mert a kollektívban lévő intenzív energiák mindannyiunkra hatnak.
Vissza kell találni saját magunkhoz, hogy mi az ami mi vagyunk, mi az ami a saját fájdalmunkból adódóan akadályoz, amit másoktól szedtünk át, illetve a kollektívből közvetítődik felénk.
Tisztítsuk le mindazt, ami nem mi vagyunk, hogy azt teremthessük meg, amit valóban lélekből, szellemből akarunk.
Azáltal, hogy magunkkal foglalkozunk, és gyógyítjuk magunkat, az emberiség kollektív tudatának is segítünk. Az emberiség kollektív tudata gyógyulásával javulnak emberi kapcsolodásaink mind egyénileg, mind globálisan.
Egyénenként változó, hogy ki hol tart a kapcsolati rendeződésekben. Mindannyian sorra kerülünk előbb utóbb abban, hogy az élet minden területében lévő változások elérjenek hozzánk, akkor is, ha ez lassúnak tűnik, vagy akár lehetetlennek.
Változik az emberiség Férfi és Női kollektív tudata, ahol a férfi egyre inkább visszakapja saját erejét. Azonban a régi még intenzíven jelen van, amelyben az ősfélelem, ősfájdalom, a tehetetlenség nagyon erős impulzusai húznak vissza olykor elementális erővel. Benne van a nemiséggel kapcsolatos fájdalmunk, az is hogy űr tátong a két nem között. De ezek a hídak most épülnek fel, fokozatosan lassan, csak le kell tisztítani magunkról a ránk rakodott régi fájdalmakat, akadályokat.
Helyezkedjünk el kényelmesen, gyújthatunk akár egy gyertyát is.
1. Tudatosan figyeljük a légzésünket. Kérjük meg Rafael arkangyalt, hogy válassza le rólunk, mindazt, amit a szüleinktől, szeretteinktől vettünk át. Próbáljuk formába, színbe önteni, és tudatosítsuk. Majd engedjük, hogy letisztítsa belőlünk.
( Kérlek, Rafael arkangyal, vedd le rólam mások mintáit)
2. Amikor vége a folyamatnak, kérjük meg, Mihály arkangyalt, hogy az emberiség kollektív tudatában lévő, de bennünk ragadt fájdalmakat, félelmeket szedje ki belőlünk. Adjuk át magunkat a folyamatnak és hagyjuk, hogy megtegye.
( Kérlek, Mihály arkangyal, vedd ki, testemből, szívemből, lelkemből mindazt a fájdalmat, félelmet, elakadást, ami az emberiség kollektív tudatából ragadt rám.)
Figyeljük meg, próbáluk megérezni, volt a különbség a kettő között, akkor lesz kész, ha érezzük a megkönnyebbülést.
3. Kérjük meg Ariel arkangyalt, hogy kapcsolodjon össze velünk, és tisztíts meg a szívterünket, lelkünket, fájdalomtestünket a saját fájdalmainktól, beidegződéseinktől, elakadásoktól.
( Kérlek, Ariel arkangyal, tisztítsd meg szívteremet, fájdalomtestemet, testemet, lelkemet a fájdalmaktól, félelmektől, eladásaimtól. Köszönöm, köszönöm, köszönöm!
Szeretettel: Christine B Lona