Megint izgalmas időszakban vagyunk, szinte majdnem minden napra írhattam volna januárban valamit, de a napi kártyák szépen mutatják, az aktuális feladatainkat és az energiákat. 🙂
Január 28.-án (csütörtökön) és 29.- én (pénteken) ismét egy nagyon intenzíven ható teliholdnak lehetünk részese, a föld új operációs rendszerében való frissítéssel. Sorsfordító felismerésekkel, érzelmi átalakulással fűszerezve. Az alapjaink alakulnak át megint, formálódnak bennünk. Ami eddig még jó volt, megalkudtunk benne, már kezdi egyáltalán nem megállni a helyét. Érezzük a változásra való késztetést is magunkban.
Még régebben írtam ezt a hasonlatot, hogy a föld egy teljesen új operációs rendszert kapott és ebbe az operációs rendszerbe érkezik be majd egy újabb frissítés a mostani teliholddal is, elég ütős energiákkal, aminek akár fizikai jelei is lehetnek: fáradtság, fejfájás, fura testérzet, megmagyarázhatatlannak tűnő dolgokat látunk, érzünk. Ne álljunk ellent ezeknek, némely negatívabb testérzet a bennünk lévő ellenállásnak köszönhető. Jó energiák jönnek (férfi-női esszenciák, erők, fényenergiák stb.) engedjük be bátran.
Érdemes ilyenkor az önmunka, elengedések, befele fordulások, befele figyelés, de a kívülről jövő impulzusok is elég erősen hatnak ránk már most, s ez egész hétvégén is intenzív hatások érhetnek. A belső transzformáció, ami kint az bent, s ami bent az kint. Minden adott, hogy megkapjuk a kellő információt és erőt a továbbjutáshoz. Ne féljünk belépni az új kapukon, amik megnyílnak előttünk. Újabb elköteleződés próbák elé állíthatnak minket, de a fókuszunk azon legyen, mi az amit valóban szívből s lélekből szeretnénk, s hagyjuk, hogy az egónk alkotta vágyaink és illúzióink felismerődjenek, majd elengedődjenek.
Engedjük, hogy megjelenjen a teljesség üzenete, a teljes valóságra rálátás képessége, a részigazságok káosza helyett. Addig ne döntsünk, amíg nem érezzük mögötte a lélek hívó szavát. Ez az év a megújulás éve, és az új irányok éve. A régi utak már nem járhatóak. A világ változik, az utak is változnak. Sosem könnyű új utakat nyitni, ott ahol még sem más, sem mi nem jártunk, de minden eszközt be tudunk már hívni, amikre szükségünk van az új útjaink megteremtéséhez. A szeretet útja, a szív útja, a lélek útja a helyes út, szabadon választhatjuk a számunkra lehető legjobb utat, aminek már egyáltalában nem kell a legnehezebb útnak lennie, mint régebben.
Ne feledjük, hogy sokkal könnyebben haladunk, ha másokkal együtt vágunk bele a most épülő új utakba. Most minden erő, amit másokkal együtt teszünk magunkért, és egymásért a kollektív tudatba bekerülve megsokszorozódva tér vissza hozzánk. Már elmúlt az az időszak, amikor egyedül mindent nekünk kellett csinálni. Most a csapatmunka ideje van, osszuk meg világunkat, társainkkal, adjunk neki irányt, de merjünk hajtani a pegazust, vagy az erőket, ne mi vigyünk a nyílvesszőt, hanem csak lőjük ki, a többit az irányított rendszer tudja magától, ha jól belőttük a célt. Az egyedül (egyed ül, nem halad) helyett válasszuk az együtt – öt.
Aminek mennie kell, hadd menjen, de most nagyon fontos, hogy tudatosan engedjük is be helyette az újat, a jobbat, a boldogabbat. Ha ezt bent megtesszük magunkban, előbb utóbb a fizikai szinten is érezhetjük majd pozitív hatásait.
A telihold mantrája: Mindenben a legjobbat érdemlem, és szeretettel be is engedem azokat!
Szeretettel: Christine B Lona